Kortárs észt szám | Materia |
Andrus Kivirähk
A kemény nő
Vahva naine
Segesdi Móni fordítása
Marge tizennyolc éves volt, és rajongott egy lemezlovasért. A DJ csinos, magas férfi volt, jó beszélőkével és kétértelmű megjegyzésekkel, melyek hallatán Marge mindig fülig pirult, és kuncogni kezdett. A kollégiumban kirakta a falra a DJ fotóját, sőt volt egy kazettája is, amelyre a férfi szavainak áradatát vették fel. Hát még ha autogramot is szerezhetne tőle…! Marge több ízben próbált a bálvány közelébe férkőzni, diszkó után szégyenlősen várakozott a klub bejáratánál, de a DJ észre se vette. Mindig voltak vele hosszú combú, dögös cicababák, akik sikongatva másztak be a mercijébe, a szégyenlős Marge meg csak nézhetett irigykedve utánuk.
Ám egyik este, amikor Marge ismét ott állt a hóesésben, és a hercegét várta, a DJ egyedül lépett ki a diszkóból. Szemlátomást hiányzott neki valami. Tekintete kutatón körbejárt, ráncolta a szemöldökét… Aztán észrevette Margét, és arcán szétterült a mosoly.
– Már néztem, hogy mi a fene, az összes őzike lelépett, egyedül hagyták a bácsit – mondta. – Na, mit dideregsz ott? Mássz már be a verdába! Egy-kettő!
Marge mély lélegzetet vett, és engedelmeskedett a parancsnak.
Néhány hónappal később rájött, hogy terhes. A felismerés először teljesen megbénította. Most mi lesz? Abortusz? Nem, azt nem akarta, félt. A DJ-től kérjen segítséget? Még csak az kéne… Az a tahó – igen, egyetlen éjszaka alatt gyökeresen megváltozott Marge véleménye a férfiról – a kisujját se mozdítaná érte, csak gúnyosan vigyorogna, sőt az is lehet, hogy újra az ágyába rángatná. Ó, mennyire gyűlölte a lemezlovast, és személyében az összes férfit! Hiszen ő csak autogramot szeretett volna, éppen félénken golyóstoll után kotorászott a kabátzsebében, amikor a DJ, mint valami olvadó hóember, rádőlt és lenyomta az ágyra, hanyagul szétdobált pólók, farmerek és fejhallgatók közé. Egy videokazetta Marge háta alá került, és mély, vörös nyomot hagyott a bőrén. A vadállat!
Ez után a kellemetlen élmény után Marge az összes férfit egy kicsit gyanúsnak találta. Bizalommal fordulsz feléjük, ők meg… Észrevette, hogy még a legjobb barátai is a lábát lesik titokban, vagy próbálnak bekukkantani a dekoltázsába. Bizony! Elég csak kettesben maradni velük, és… Senkiben sem szabad megbízni, csakis önmagadban!
Világra kell hoznia a gyermekét, és egyedül felnevelni!
Az egyetemet nem szándékozott abbahagyni, a mai világban nagyon fontos a diploma, ezzel ő is tisztában volt. De a kollégiumba nem vihette a gyereket, nem csecsemőnek való hely az. Saját otthonra, saját házra volt szüksége.
Csakhogy az drága mulatság! Persze, ha magad építed, kicsit olcsóbban kijön… de mégis… az építőanyagok! Kő, fa, habarcs és üveg. Mind pénzbe kerül, olyan sok pénzbe, hogy ha csak rágondol, összeszorul a gyomra.
Nincs mit tenni! Ha pénzt akar, meg kell dolgozni érte!
Nehéz idők jöttek Marge életében. Reggelenként előadásokon ült, a rátörő álmossággal küzdve a professzort hallgatta, közben titokban kötött az asztal alatt. Egymás után készültek a pulóverek, időnként egy-egy macskanadrág, sál és kesztyű. Az összes csinos holmit eladta. A kapott pénzen téglát vett, és hátizsákban a telkére cipelte. A telket hitelre vásárolta, így a bevétel egy része (ráadásul a nagyobbik része) a kamattörlesztésre ment el. Pusztán a kötésből származó jövedelem természetesen nem volt elég, a pénz lassan csordogált, ezért további munkákat vállalt. Ruhát varrt, takarítónőként, zongoratanárként és reklámszakemberként dolgozott. Éjjel tizenkettőkor ért haza a telkére, holtfáradtan. De nem azért, hogy aludjon! Alvásra még csak nem is gondolt, ó nem, várta az építkezés! Marge alapot ásott, az ásónyélről szálkák fúródtak a tenyerébe, a hasában mocorgott a gyerek… Majd néhány óra alvás, és kezdődött minden elölről. Néha az alap árkában hasalva, arcát az agyagba temetve sírt, de aztán összeszedte magát, elolvasott egy fejezetet az építési szakkönyvből, és újra nekiveselkedett a munkának. Keménynek kell lenned, gondolta. Kitartás, Marge! Kitartás! Légy kemény!
Podium
Akárki/Elckerlijc esték 1. - Tirza
2012. május 08. (kedd), 20.00
Budapest, Nyitott Műhely
Az Akárki/Elckerlijc estéken magyarra fordított holland nyelvű könyvek állnak a középpontban. Az első alkalommal a New Yorkban élő holland kultszerző, Arnon Grunberg Tirza című regényéről lesz szó...
