Hangolás 1. | Beszélgetés |
Májusi este a verandán
beszélgetés életről és költészetről kakukkszóval a háttérben
[részlet]
Segesdi Móni fordítása
Hűvös tavaszi este május elején, hajdan a szovjet győzelem ünnepe. Az esnai udvarház verandáján a melegen öltözött Lauri és Tõnu egy kerek asztalnál ül, időnként a ház macskája, Triibu is arra sompolyog. A fák épp csak lombosodnak. Északi tavasz: itt van már? … vagy mégsem? A kakukk a hideggel dacolva vég nélküli, kellemesen monoton énekével kíséri a beszélgetésünket.
– Először elmondom, miért kezdtem el írni. Talán szűknek éreztem a világot. Kellett egy saját belső világ, kellett a többiek szeretete. Az ember nekiáll szavakat papírra vetni, és van bátorsága azt egy adott pillanatban útnak indítani mások felé. Te emlékszel erre a pillanatra?
– Bizonyos értelemben ez egy kétségbeesett gesztus. Útnak indítasz egy ilyen üzenetet, magad sem tudod, kinek. És furcsamód válaszokat is kapsz rá, csakhogy húsz, harminc évvel később. Akkor jönnek a válaszok.
– Már egy másik énednek.
– Vajon jöhetnének-e korábban? Lehetett volna az akkori, fiatal énemnek így válaszolni? Nem fogadtam volna el azt a választ. Talán elkerülte volna a figyelmemet. Azt hiszem, az embert a különállás érzete készteti írásra. Vagy a tényleges különállás.
– Néha, jobb pillanatokban az írás meghaladja ezt.
– Igen, de mindenekelőtt az egyedüllétben haladja meg, úgy, hogy kettesben vagy az írással, és ez időnként nagyon mámorító. És bizonyos értelemben nagyon is kommunikatív. Elindul egyfajta beszélgetés, a verseidet olvassák, és te nem is sejted, hány emberrel és kikkel beszélgetsz, de ez egy másik szinten történik. Az emberi motívum, vagyis a másik ember megtalálása viszont nem igazán valósul meg az íráson keresztül. Valami más valósul meg. Talán éppen az, amire valójában szükséged van. Lehet-e más utad? Ha már egyszer ilyen vagy, hát… írsz.
– Mindig benne van az önmagadra találás is.
– Így van, azáltal, ahogy önmagad felfedezed, végül a másik emberhez vezető utat is megleled. Ebben az értelemben talán ösztönösen jól választasz, csakhogy ez egy hosszú, rögös út.
– Persze az ember fiatalon aligha van tisztában azzal, hogy később mi mindent hoz majd magával a választása. Kezdetben csak az az egy üzenet van a világnak.
– Igen, fiatalon nem gondolkodsz azokban a kategóriákban, amelyek később jönnek a képbe…
– …például ösztöndíjak, népszerűség, a helyed a kultúrában meg a többi…
– …ugyanakkor benne kell lenni a gondolatnak, hogy a választásod egy életre szól, nagyon is komolyan kell venned. Meg kell hoznod a döntést, hogy erre az útra lépsz.
– Bár nagyjából 10 év különbséggel kezdtük bontogatni szárnyainkat az irodalomban, alighanem mindkettőnknél kicsit hasonló a döntés komolysága. Mostanában a költészettel kapcsolatban sok másfajta döntés is születik körülöttünk. Például a költészet mint tréfa, a társadalom ostorozása vagy unaloműző társasági játék.
– Másfajta döntések mindig is voltak. Egy bizonyos életkorban sokakat érdekel a költészet és…
– …van benne valami egzotikus is…
– …felfedeznek magukban némi tehetséget vagy hajlamot is, de nem hozzák meg azt a bizonyos döntést. Márpedig ha nem vállalod a kockázatot, komolytalan lesz az egész, pusztán időtöltés. Bármilyen romantikusan is hangozzék, az írás, a művészet általában nem követel se többet, se kevesebbet, mint hogy neki szenteld az egész életed. Fiatalon persze nem gondolkodsz ilyen drámaian, de megteszed ezt a lépést. Különben nem sikerülhetne. Persze az is lehet, hogy nem a te döntéseden múlik. Az élethez való alapvető hozzáállásod általában vagy veled születik, vagy igen korán kialakul. Lehet, hogy az írást egyszerűen kaptad, útravalónak. Én próbáltam ezen tudatosan változtatni, tudatosan megmásítani az írásmódomat, próbáltam „elhagyni” is, de ezek a próbálkozások sikertelenek voltak, sehová se vezettek.
Podium
Akárki/Elckerlijc esték 1. - Tirza
2012. május 08. (kedd), 20.00
Budapest, Nyitott Műhely
Az Akárki/Elckerlijc estéken magyarra fordított holland nyelvű könyvek állnak a középpontban. Az első alkalommal a New Yorkban élő holland kultszerző, Arnon Grunberg Tirza című regényéről lesz szó...
